Testvérnép a magyar a törökkel – az Egri csillagok török fordítója szerint

Májusban törökül is megjelent az Egri csillagok. Erdal Şalikoğlu, a kötet fordítója egy magyarországi továbbképzésen hallott először Gárdonyi Géza klasszikusáról. Azt mondja, nem ez volt az első, de nem is az utolsó könyve, amelyet magyarról törökre fordított. De miért tartotta ő fontosnak, hogy Törökországban is megjelenjen az Egri csillagok, mit szólnak majd az ottani olvasók a regénybeli negatív török karakterekhez, és mit gondolnak a törökök jelenleg a magyarokról – Erdal Şalikoğlu ezekről is mesélt a Könyvesblognak írásban adott interjújában.

Azt akartam, hogy a népem jobban ismerje a magyarok érzéseit a múltról – ezzel indokolta Erdal Şalikoğlu, hogy miért is döntött az Egri csillagok lefordítása mellett. Először a kilencvenes évek legelején hallott a regényről, amikor a budapesti ORFI-ban orvosi továbbképzésen vett részt. Akkor azonban még nem tudta elolvasni Gárdonyi regényét. Idővel azonban megtudta, hogy már több nyelvre is lefordították a könyvet, törökre azonban még nem, amit ő eléggé furcsállt. Idővel Kobzos Kiss Tamás zenésszel együttműködésben sok helyen, Törökországban, Magyarországon, Erdélyben is fellépett, bővült a magyartudása, és tavaly azután úgy döntött, hogy lefordítja az Egri csillagokat. A kötet májusban Egri Yildizlari címmel jelent meg.

Erdal Şalikoğlu szerint ahhoz, hogy az országok jó kapcsolatot alakíthassanak ki egymással, fontos, hogy ismerjék egymást. Annak kapcsán, hogy a regény mennyire árnyalhatja azt a képet, amely jelenleg a törökökben él erről a történelmi időszakról, Erdal elmondta, örülne, ha valamennyi hatása lenne rá. Felidézte ugyanakkor, hogy a törökség „hódítási, hadi és államépítési múltja” majdnem ezer évig tartott, sok népre és kultúrára kiterjedt, az Európában történt események ugyanakkor mindezeknek a hódításoknak csak kis részét képezték: „De fontos volt, mert egy testvérnéppel közös kapcsolat volt, és elég hosszú ideig tartott”.

A törökök egyébként általában pozitívan vélekednek a magyarokról. „Akinek ismeretei vannak a múltról, az testvér-, rokon- vagy legalább ősi baráti népként tartja számon a magyarokat. Akinek meg nincsenek, arról ne is beszéljünk, mert ez a világ legnagyobb problémája, legsúlyosabb betegsége”. És hogy mit szólnak majd az ottani olvasók ahhoz, hogy a regény alapvetően mégiscsak negatív színben tünteti fel a törököket? Erdal szerint ezt még korai megmondani („Megvárjuk és meglátjuk, hogy mi lesz.”), de ő maga nincs megütközve azon, hogy a történetben a törökök a negatív hősök, azt mondja, ez normális. „Minden történelmi eseménynek legalább két oldala van. Attól függ, hogy milyen oldalról nézed. De remélem, a többi olvasó egy testvérnép történelmének tekinti majd, és úgy fogadja, mint én”.

Erdal egyébként két és fél évvel ezelőtt többedmagával megalapította az isztambuli magyar kulturális és baráti társaságot, melynek ő az elnöke, a kétoldalú kapcsolatok ápolása érdekében végzett tevékenysége elismeréseként pedig tavaly magas állami kitüntetésben részesült Magyarországon. Amúgy nem az Egri csillagok volt az első könyve, melyet lefordított török nyelvre (de hogy ő mondja, nem is az utolsó). Korábban Beder Tibornak a 7. Mikes zarándoklatról szóló könyvét, valamint Sudár Balázs és Csörsz Rumen István A török hadizene és Magyarország című kötetét fordította le törökre. Az Egri csillagokkal egyidőben pedig „egy másik szép szöveg” fordításának is nekilátott, ez volt Ujkéry Csaba Handzsár a tükörben című regénye, amely reményei az őszi isztambuli könyvkiállításig elkészül.

Forrás: konyves.blog.hu

ITT és MOST VÁRJUK A HOZZÁSZÓLÁST!

Email cím (nem tesszük közzé) A kötelezően kitöltendő mezőket * karakterrel jelöljük

*

A következő HTML tag-ek és tulajdonságok használata engedélyezett: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <strike> <strong>