Gereben: Putyint nem jó sarokba szorítani

A nemzetközi szervezetek legfontosabb célja most az lehet, úgy alakuljon ki egy status quo, Moszkva úgy vonulhasson vissza, hogy az orosz elnök közben ne veszítse el az arcát – mondta a történész a Ma reggelben. Arra is emlékeztetett, a Krím félsziget megszállása ügyében már találkozni lehet megengedő európai véleményekkel is.

Az orosz-ukrán konfliktusok gyökere 350 évre nyúlik vissza, az orosz uralom már nagyon sok lázadást generált a “muszkák”, “moszkoviták” ellen, akik viszont “kisoroszok”-nak és még cifrábban hívták az ukránokat – mondta el a Ma reggelben Gereben Ágnes. Háromszázötven év elteltével aztán lett volna mód államépítésre és gazdasági reformokra, de a függetlenség 25 évében az ukrán állam élén állók erre „organikusan” alkalmatlanok voltak, a politikai elit még a posztszovjet térség többi államában tapasztaltabbaknál is inkább a gazdasági haszonszerzés lehetőségének tekintette a politikai munkát – magyarázta a történész.

A Krím félsziget azért kap most ekkora jelentőséget ebben a konfliktusban, mert az orosz fekete-tengeri flotta számára meleg vizű kijárat, amelyet a hadsereg a Kijevvel kötött legutóbbi megállapodás értelmében az orosz gázár csökkentése ellenében 2042-ig használhat, márpedig ha kiszorulna a szíriai kikötőből, ez maradhatna az egyetlen ilyen, meleg vizű bázisa.

A Krím félsziget lakosságának 12 százalékát kitevő krími tatárokról szólva a történész hangsúlyozta: a „krími” jelző fontos, mert valóban más etnikumúak, az Aranyhorda 500 éve ott maradt tagjainak ivadékai, és kultúrájuk is különleges. Sztálin, aki 1944 elején Törökország ellen szeretett volna expanzív háborút indítani, az egész krími tatár népet deportálta, úgy, hogy 46 százalékuk meg sem érkezett a célállomásra. Ötven év elteltével lassan megpróbáltak visszatérni az addigra már az oroszok által benépesített területekre, és bármikor készek harcolni is az orosz megszállás ellen.

A krími tatárok, sőt az ukránok, oroszok közül is nagyon sokan menekülnek, volt olyan orosz határállomás, amelyet az elmúlt két hétben 140 ezren léptek át, ami komoly migrációs változásokat jelezhet előre – figyelmeztetett a történész. Utóbbit erősítheti az is, hogy Moszkva az esetleges Oroszország elleni lépésekre válaszul kilátásba helyezte, leállíthatja az ukrán vendégmunkások befogadását, ami a hazautalásoktól eleső kijevi államkasszának évi 2,5 milliárd dolláros mínuszt okozhat. A nemzetközi szervezetek legfontosabb célja most az lehet – mondta Gereben Ágnes -, hogy úgy alakuljon ki egy status quo, Moszkva úgy vonulhasson vissza, hogy Putyin ne veszítse el az arcát, a “sarokba szorított vadállat szindrómája” ugyanis nem tenne jót senkinek.

A Moszkvával szemben kilátásba helyezett büntetések sorában egyébként a nyugati világ különbséget tesz a Krím félsziget és Kelet-Ukrajna esetleges megszállása között: utóbbit egyértelműen elutasítja, előbbivel kapcsolatban azonban – talán csak átmenetileg – már találkozni lehet megengedő véleményekkel is.

Forrás: hirado.hu

ITT és MOST VÁRJUK A HOZZÁSZÓLÁST!

Email cím (nem tesszük közzé) A kötelezően kitöltendő mezőket * karakterrel jelöljük

*

A következő HTML tag-ek és tulajdonságok használata engedélyezett: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <strike> <strong>